Az elkövetkező harminc évben számottevően csökkenni fog Székelyföld magyar lakossága, ez derült ki egy nemrég közzétett – Csata István és Kiss Tamás szociológusok által készített Népesedési perspektívák című tanulmánykötetből. A szakemberek Hargita megyét öt régióra, illetve kisrégióra osztva vizsgálták. Elsőként a legnagyobb, hagyományos tájegységként is önállónak minősített csíki régiót elemezték. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a terület 121 ezres összlakosságából közel 103 ezer magyar nemzetiségű. A következő harminc évben a vizsgált terület migrációs vesztesége megközelíti a 16 százalékot. Számokban kifejezve: 2030 körül már csak 86 ezer magyar ajkú lesz Csíkban. Udvarhely régióban viszonylag alacsonyabb népességfogyással számolnak a szociológusok. Az említett térségben 2002-ben 87,5 ezren vallották magukat magyarnak. Ezzel szemben 2032-re már csak 74 ezren lesznek. Gyergyóban a 2002-es 58 ezres magyar népességhez képest, harminc év múlva már 12 ezerrel kevesebben lesznek. Ez a csökkenés arányaiban nézve a megye régiói közül a legdrasztikusabb. Keresztúr és Szentegyháza kisrégiókban a következő harminc évben 3,2, illetve 2,2 ezer lélekkel csökken a magyar lakosság. Jelen pillanatban egyetlen olyan uniós tagállam sincs, amelyet ne veszélyeztetné bennszülött népességének zsugorodása. /Kozán István: Elfogyunk? Ötvenezerrel kevesebb magyar harminc év múlva. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2007. május 19.
A Hargita Megyei Kulturális Központ új székhelyének május 18-i csíkszeredai avatóján a máréfalvi Kovács Piroska által gyűjtött néprajzi adatbázist is ismertették. Az Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere 2001–2006 című CD-t az udvarhelyi régiót kutatva a teljesség igényével állította össze a szerző. Kovács Piroska már 1972-től munkálkodik azon, hogy a székely kapuk ne pusztuljanak, eleinte azok motívumkincsét rajzok segítségével igyekezett átmenteni. Azóta számos tanulmányt közölt néprajzi és kulturális lapokban, könyve is jelent meg. Az Udvarhely vidékén található öreg székelykapuk számbavételét, a terepmunkát, dokumentálódást és térképezést átfogó digitális adatbázis így bárki számára elérhető. A székely kapuk Székelyföld népi építészeti hagyatékának sajátos és értékes tárgyi emlékei, a fafaragó népművészet remek alkotásai. A fedett, nagy kapukra vonatkozó első történeti források a 17. század első feléből, 1632-ben a fogarasföldi Kucsulátáról, 1636-ban az udvarhelyszéki Siménfalváról valók. A legrégebbi tárgyi emlék az 1673-ból való, a mikházai ferences kolostor geometrikus díszítésű, galambbúgos kapuját a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. /Antal Ildikó: Székely kapuk adattára. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2007. július 25.
Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2008. augusztus 5.
Máréfalván, a tájházban az alkotótáborban, a faragótáborban, a Kőlik Egyesület Kalákatáborában több mint százan gyűltek össze, az oktatókkal együtt. A résztvevők fele már ismert táborozó, most barátaikat is hozták, emellett pedig zsombolyaiak – a dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről –, nyíregyháziak, budapestiek, udvarhelyiek, csíkszeredaiak is jöttek. Számos résztvevő bútorfestést tanul. /Barabás Blanka: Pezsgő élet kalákában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./
2008. szeptember 10.
Gyergyó vidékét a képviselői körzetek kialakításakor a szó szoros értelemben megcsonkították. Borszéket és Gyergyóditrót Maroshévíz körzetéhez csatolták. Garda Dezső képviselő többször próbálta meggyőzni az RMDSZ felső vezetését Gyergyó körzetének a visszaállításáról, de erőfeszítései sikertelenek maradtak. Az előválasztásoknak küldöttgyűlésekkel való helyettesítése az RMDSZ részéről a köznéppel történő konzultációról való lemondást jelképezi. Garda Dezső kampányolt a küldötteknél, képviselői tevékenysége bemutatásával. Udvarhely vidékén támogatták, Csíkban viszont nagy ellenállást tapasztalt. Egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselő nyomására a gyergyóiak többségükben Páll Árpádra szavaztak. A csíkszeredai küldöttgyűlés bebizonyította, hogy egyes helyi tisztségviselők döntéseit napjainkban is lehet felülről befolyásolni. /Dr. B. Garda Dezső,országgyűlési képviselő: Előválasztások helyett küldöttgyűlés. Egy szavazás tanúságai az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./
2009. március 9.
Markó Béla szerint a jövő hónap végén tartandó RMDSZ-kongresszuson napirendre kerül a területi szervezetek felszámolásának az ügye is. Erre vonatkozóan lesz is egy konkrét javaslat a kongresszus napirendjén, lássuk mit szólnak majd hozzá a kollégák – jelezte Markó Béla. Területi szervezetek a Székelyföldön működnek. Csak Hargita megyében három ilyen van: csíki, gyergyói és udvarhelyi. Az elképzelés szerint ezek szerepét a megyei szervezet venné át. /Megszüntetik a területi szervezeteket? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2009. október 8.
A válságból való kilábalásban is segítene a cégeknek a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – fejtette ki Kurkó János György, az egyesület frissen megválasztott elnöke. A SZVESZ szorosabb kapcsolattartást, gördülékenyebb kommunikációt kíván ösztönözni. Az üzletembereket képviselő fórum a pályázatlebonyolító szerepre és a társadalmi felelősségvállalásra fekteti majd a hangsúlyt. A SZVESZ a régió három, már működő tekintélyes szervezetére épít: tagjai közt található a háromszéki kis- és közepes vállalatokat tömörítő ASIMCOV, a gyergyószéki ARBOR, valamint az udvarhelyi UKKSZ. Jelenleg Hargita–Kovászna megyére összpontosítanak, Maros megye a terjeszkedés következő állomása. /Szakács Zsuzsanna: Összefogás a pofonok után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
